amelyik (névmás)

1. Az amelyik a személyek, dolgok csoportjából egy bizonyosra mutat rá; az a bizonyos, (aki, ami).

Cipelte a ládát, amelyiket elbírta. Táncba ment a legény, épp amelyik leánnyal akart.

2. Az amelyik a szóban forgó dolgot helyettesíti; az a dolog, ami; annyi, amennyi.

A termény, amelyik a magtárban van, elég a télre. A levesek közül az ízlik, amelyik a tálban van.

3. Az amelyik bevezet egy állítást az éppen említett dologról; ami.

Megvan a név, amelyik hiányzott. Az ebéd az a szokás, amelyik sosem marad el.

Eredet [amelyik < ómagyar: a- (mutatószó) + mily (mi) + -ik (melléknévképző)]

Szóhasználat: lásd amely