csoport (főnév)

1. Egyénekből álló csapat, közös céllal együttműködő személyek közössége.

Egy megszervezett csoport szervezetet alkot. A csoportba új tagokat vettek fel.

2. Ismérv alapján összetartozó egész. Ez lehet élőlényekből, tárgyakból, természeti jelenségekből, stb. álló egység.

A villamosmegállóban alig néhány fős csoport ácsorgott. A téren már gyülekezett egy-két csoport a közelgő rendezvényre érkezőkből. A fák csoportja állt az út szélén. A réten birkák csoportja legelészett békésen. A nyugati égbolton szürke felhők növekvő csoportjára lett figyelmes, innen tudta, hogy közeledik a vihar. A tavon vitorlások fehérlő csoportjait látta, többé-kevésbé egyenletesen szétszóródva a tó tükrén.

3. Művészet: Alakok elrendezése. Festői, szobrászati alkotásban adott jelenet személyeinek művészi cél szerint elrendezett együttese.

A Laokoon-csoport a trójai háború egy híres jelentét ábrázolja. A festményen a szereplők csoportjainak elhelyezése tükrözi a fő témához fűződő viszonyukat.

4. Klikkszerű közösség, (hatalmi, irányítói) központ, aminek tagjait közös érdek, törekvés vagy azonos tulajdonosok személye köt össze.

A bank-csoport közös hitelpolitikát hirdetett. A vállalatcsoport minden tagjára kötelező irányelveket hozott a közös tulajdonosi tanács.

5. Elkülönülő rész; társadalom vagy nagyobb, átfogóbb szervezeti egység bizonyos szempontból meghatározott része.

A párt baloldali csoportja már a párt szakadás széléig juttatta a szervezetet. A labdarúgó bajnokság első csoportjába került fel a csapat. A világbajnokság kezdete előtt a sajtó nyilvánossága előtt sorsolták csoportokba a részvevő nemzetek válogatottait.

6. Azonos részfeladatot végzők összessége bizonyos szervezeti egységen belül.

A pénzügyi csoport jól gazdálkodott a vállalat pénzeszközeivel. A személyzeti csoport új munkatársak felvételét határozta el.

7. Kisebb rész, amely hasonló egyedekből, darabokból áll személyek vagy tárgyak nagyobb egységén belül.

Diákok egy csoportja állt az egyetem főbejáratánál. A tünetek egy csoportját sikerült beazonosítani a kutatóknak.

8. Térben egymáshoz közel eső dolgok, egységet alkotó egyedek, tárgyak, természeti képződmények összessége.

A távolból is jól kivehető volt a sziklák jellegzetes csoportja a hegyoldalon. A kiállító vitrinben balra a porcelán figurák egy csoportját lehetett látni.

9. Tudományos: Összefoglaló egység; tudományos rendszerezésen belül több kisebb rendszertani egységet magában foglaló magasabb egység.

A vegyszerek közül a savak csoportját külön tanítják a kémikusoknak. Az ásványtanban fontos szerepük van a szilikátok csoportjának.

10. Matematika: Halmaz, amelynek elemei között bizonyos axiómáknak eleget tevő művelet van értelmezve.

Az összes egész szám csoportot alkot, beleértve a negatív egész számokat és a nullát is. A csoporton belüli művelet lehet a két alapművelet (összeadás, kivonás). A csoport tagjain már az osztás nem értelmezhető, mert két egész szám hányadosa nem biztos, hogy egész számot ad eredményül.

11. Tájszó, régies: Rög, göröngy; egyenetlen száraz talajdarab.

Az árokásó munkás lapátra vett egy csoportot, és odébb hajította. A csoportot halomba dobálta.

Eredet [csoport < ómagyar: csoport < ősmagyar: csuport, csopor (összegyűlt, összecsomósodott) < dravida: tóppu (sokaság, tömeg < liget, facsoport, csokor)]

csoport (melléknév)

Adott mennyiségű (szóban forgó személy, tárgy, dolog), amely kiad egy bizonyos nagyságú összességet.

A gyárkapu előtt csoport ember várakozik. Köztük van egy csoport lány, asszony is, akik egymással beszélgetnek.