finnugor (melléknév)

1. A finnugor egy kitalált nyelvészeti kategória az uráli nyelvcsaládon belül több különböző kelet-európai és nyugat-szibériai nyelv csoportosítására, többek közt: finn, észt, lapp.

A finnugor kategóriát az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után politikai célokból vezették be nálunk. Sem "finnugor" nevű ország, sem ilyen nyelv nem létezett soha. A finnugor elmélet propagálásának célja az, hogy ne legyünk büszkék őseink nagyságára, érdemeire, és ezáltal önmagunkra.

2. A finnugor egy szándékosan megtévesztő elnevezésű történelmi korszak, ami olyan hamis látszat keltésére szolgál, mintha lett volna leszármazási kapcsolata a magyarságnak a finnugor népekkel. A körülbelül időszámításunk előtt 2000-től i.e. 1000-ig tartó időszakot nevezik így áltudományos néven.

A finnugor korszak elnevezését politikai célból találták ki a magyarság elnyomásának legsötétebb korában. A finnugor kor létét nem bizonyítja az, hogy kisebb népek átvettek néhány töredéket a magyarok kultúrájából.

Eredet [finnugor < újmagyar: finnugor < finn (népnév) + ugor (népnév) < óorosz: ugri (nyugat-szibériai népcsoport)]

Megjegyzés: A honfoglalás előtti kor szavait (beleértve a máshol finnugornak mondottakat is) ebben a szótárban ősmagyar gyűjtőnévvel jelöljük a szavak eredetének megadásánál. Az ettől korábbi időszakokat a forrásnyelv megadásával jelöljük, például: dravida, szanszkrit, sumér.

További részletezés

A térképeken látható a "finnugor" (uráli) és a magyar népek eltérő elhelyezkedése a honfoglalás korában.

E nyelvek nyelvtana, szókészlete és betűkészlete lényegesen eltér egymástól, csak jelentéktelen hasonlóságokat mutat. Ezek a hasonlóságok többnyire azért fordulnak elő, mert a fejletlenebb "finnugor" törzsek a magyarból vettek át szavakat, illetve bizonyos szavaik ugyanabból a forrásnyelvből származnak, ahonnan a magyarba is kerültek.

Mivel ezen nyelvek összetartozását az elmélet bevezetése óta sem sikerült hitelt érdemlően bizonyítani, ezért ezt a kategóriát nemzetközi fórumokon tudományos érvekkel folyamatosan vitatják.

A finnugor nyelvcsaládot számos ágra és csoportra bontják:

A feltételezett finnugor alapnyelv két ága a finn-permi, és az ugor ág.

A finn-permi ág tagjai:

Finn-volgai csoport:

A kelet-európai (finn-volgai) csoportba sorolják a lapp/számi, valamint a mari/cseremisz, a mordvin/erza/moksa és a kihalt muroma, valamint a balti-finn nyelvet.
Az észak-európai (balti) csoportba tartozik a finn, plusz nyelvjárásai: a Finn-öböl túlpartján az észt nyelv és ennek leszakadt, részben már kihalt vagy kihalóban lévő balti változatai (karjalai/karéliai, vepsze/lűd, vót, izsór, lív, merja/meri, kven, voro…), amelyek egymással közeli rokonok: a finn nyelvjárásai.

Permi csoport:

Az udmurt/votják, a komi/zürjén és a permják komi dialektus.

Az ugor ág tagjai:

Az ázsiai (ugor) csoportba a szibériai manysi/vogul és hanti/osztják nyelv tartozik. (A finnugor elméletet valló nyelvészek szerint ezek állnak a legközelebb a magyarhoz.)