húz (ige)

Maga felé mozgat vagy saját mozgása irányába.

A gyerek a játékot húzza maga után. A mozdony teherkocsikat húz. Az alkalmazott a fiókot húzza. A nehéz terhet inkább húzzák, mint emelik.

Eredet [húz < ómagyar: húz < ősmagyar: huzi, khoci (húz) < dravida: isi (nyúlik); kóttu, kodu (vonalat húz, rajzol)]

További részletezés

1. Maga felé mozgat, vagy saját mozgása irányába. Mozgó ember, állat, jármű egy személy, járművet, tárgyat, dolgot a hozzá közelebb eső részénél fogva úgy mozgat, olyan mozgásra kényszerít, hogy az utána, vele együtt haladjon.

A titkárnő megfogja a fiók gombját és húz egyet rajta. A gyerekek felülnek a szánra, és az apjuk húzza őket. A mozdony húzza a szerelvényt.

2. Járművet mozgat; igavonó állat vagy motor haladást okozva energiát fejt ki, előbbre juttatja az általa mozgatott, hajtott járművet.

A személykocsi motorja emelkedőn is jól húz. A két ló könnyen húzza az üres szekeret.

3. Maga felé mozgat egy helyben levő ember, állat többé-kevésbé egyenletes erővel.

A két csapat egy kötelet húz, és az győz, aki a másikat elhúzza. A csigasor óriási terheket is könnyen húz.

4. Sport: Evezőcsapásokat tesz; erőteljes evezéssel halad előre.

A sárkányhajóban az evezősök erősen húznak a versenyen. A bajnok kenus erősen húz a célegyenesben.

5. Harangszóval jelez rendszerint egy időpontot vagy alkalmat; harangoz.

Már a delet húzzák. Az esküvőre húznak a templomban.

6. Egy helyre juttat; egy kisebb tárgyat, lábbelit, ruhadarabot a végénél vagy szélénél fogva úgy mozdít maga felé, hogy az egy helyre kerüljön, különösen hogy egy tárgyat, dolgot betakarjon.

Az esküvőn az ifjú pár gyűrűt húz egymás kezére. Az asszony új huzatot húz a párnára. A fiú cipőt húz a lábára. A hideg miatt pulóvert is húz magára.

7. Játék: Lép egyet egy figurával. Sakkban vagy más hasonló játékban egy figurát, bábut a játék szabályai szerint egy helyre elmozdít.

A sakkozó középre húzza a királynőt. A gyerek a társasjátékban a dobás után annyit húz a bábuval, ahányat dobott.

8. Helyéről elmozdít; szilárdan rögzített tárgyat, részt, dolgot helyéről rendszerint egy fogóval kiránt.

A fogorvos fogat húz. Az asztalos szöget húz a deszkából.

9. Belekapaszkodva megfogja, és maga felé mozgatni igyekszik vagy megfeszíti.

A csősz a lopáson rajtakapott fiú fülét húzza. A verekedő lányok egymás haját húzzák.

10. Halászat: Hálót emel ki a vízből; a leeresztett (és halakkal teli) hálót csónakba, hajóra vagy partra viszi a vízből.

A halászok csónakjai egymás mellé sorakoznak, amikor a nagy hálót húzzák. A halászhajóban egy daru húzza ki a hálót a tengerből.

11. Hajba, szőrszálba akad borotva, fésű, olló, hajnyíró gép használat közben, és így fájdalmat okoz.

A borotva már húz, ki kell cserélni a pengét. Az életlen fodrászolló nem vág, hanem húz hajvágás közben.

12. Találomra kivesz (általában) egyet a szeme elől elrejtett vagy egyformának látszó több tárgy, dolog közül.

A kártyából minden játékos egyet húz. A bűvész megmondja, hogy milyen lapot húz a pakliból a színpadra kihívott néző.

13. Szerencsejátékot sorsol; több hasonló dolog közül egy vagy több elemet véletlenszerűen kiemel, kiválaszt.

A lottónál kilencven golyóból húznak öt számot. A héten egy öttalálatos szelvény számait húzták.

14. Italból, edényből iszik egy adagot, (pár) kortyot.

A gazda nagyot húz az üvegből. A juhász húz egyet a butykosból.

15. Ritka: Pipából, szivarból szippant.

Az asztalnál ülő társaság tagjai húznak egyet a szivarjaikból. A nagypapa a fa alatt üldögélve egyszer-egyszer a pipájából húz.

16. Régies: Közvetlenül vonz; eszköz közbeiktatása nélkül, közvetlen ráhatással maga felé vagy maga után, egy hely irányba mozogni kényszerít.

A fiút a szerelem a lány felé húzza. A Földet a Nap húzza a pályáján.

17. Feszít, nyújt. Erőt fejt ki egy dolog két szélén vonásával, vagy az egyik vég lerögzítésével és a másik megragadásával, majd ellentétes irányba, vagy maga felé való megfeszítésével, kinyújtásával.

A férfi húz egyet a szíjon. A tengerészek erősen húzzák a vitorla kötelét.

18. Alakra feszít; egy testrészt, arcrészt a hozzá vezető, rajta lévő izmok segítségével egy irányba vagy sajátos alakúra feszít, szorít.

A nő a szemöldökét húzza csodálkozásában. Amint meglátja a kisgyereket, mosolyra húzza a száját.

19. Lefelé von; tárgy egy testrészt súlyával fölülről lefelé, a föld felé von, és ezzel kellemetlen érzést okoz benne.

A kirándulók vállát a hátizsák húzza. A piacról hazafelé menet az asszony karját a nehéz szatyor húzza.

20. Átszúr; egy hegyes tárgyat, eszközt úgy szúr, dug bele, hogy azon átszúrva maradjon.

A kirándulók nyársra húzzák a szalonnát. A rovargyűjtő gombostűre húzza a ritka bogarat.

21. Szétfeszítve nyújt, miközben egy tárgyat, dolgot készít.

A gép drótot húz. A cukrász a rétestésztát húzza. A szakács szélesre húzza a pizza tésztáját.

22. Átvitt értelemben: Időben hosszan elnyújt egy tevékenységet, cselekvést azzal, hogy nagyon lassan csinálja, tempóját a kelleténél lassabbra veszi, befejezését, végét a kelleténél tovább, túl sokáig halasztja.

A szónok egyre csak húzza a beszédét, mintha soha nem akarná befejezni. A hivatal hónapokig húzza az ügyet.

23. Átvitt értelemben: Személyt bosszant, ingerel, zaklatottságot okozva ugratja.

A kisebb testvér folyton húzza a nagyobbikat. A fegyelmezetlen tanulók a tanárt húzzák.

24. Egy dolog mentén, felületén mozgat vagy érintéssel, súrolással, mozgatással megváltoztat, létrehoz.

Hegedülésnél fontos megtanulni, hogyan kell húzni a vonót. Az ablaktörlő gumit többször húzzuk végig az ablakon.

25. Vonalat ír; eszköz egy anyagban vagy felületen való mozgatásával vonalat, bevágást létrehoz; vonalat rajzol.

Az eke barázdát húz a földben. A tanár egy vonalat húz a táblára krétával.

26. Részt elhagy; szövegből, különösen színpadi mű szövegéből, ritkán zeneműből egy részt kihagy, töröl.

A rendező néhány részt húz, hogy jobb legyen a forgatókönyv. A zeneszerző az utólagos javítások során még néhány részt húz az első tételből.

27. Hosszúkás tárgyat, építményt szerkeszt, épít.

A gazda árkot húz a kertben. A kőműves falat húz téglából.

28. Jó nagyot üt egy személyre, állatra vagy testrészre.

A kocsis a ló hátára húz az ostorral. A csősz botjával a tolvajra húz.

29. Meghatározott irányba vonul, tömegesen vagy nagy sebességgel egy irány felé megy.

Ősszel a fecskék dél felé húznak. A gépkocsioszlop északnak fordult, majd arra húzott el.

30. Játék: Gyorsan előrevisz labdajátékban; a labdát játékostól játékoshoz rendszerint sorozatosan átadja, és így előre juttatja.

A szélső ügyesen húzza előre a labdát. A csatársor röviden, gyorsan húzza az ellenfél kapuja felé a labdát.

31. Nagy légvonat van; a levegő sebesen és hűvösen áramlik.

A szobában húz, be kell csukni az ablakot. A sütőből előtörő füst miatt ki kell nyitni az ajtót és az ablakot, hogy húzzon.

32. Ritka: Leülepedett keveréket lefejt; leülepedett folyadékot másik vagy kisebb edénybe átereszt.

A pincében a borász az újbort húzza másik hordóba. A sörgyárban a sört palackokba húzza egy gépsor.

33. Tájszó: Hasonlít rá vagy hozzá.

A kisfiú az anyjára húz. Az unoka a nagyapára húz.

34. Jövedelmet élvez, fizetést, hasznot (rendszeresen) kap.

A tulajdonos hasznot húz a cégéből. A részvényes az értékpapírjai után részesedést húz.

35. Átvitt értelemben, régies: Megrövidít, zsarol egy személyt; önző célra kihasznál.

A gyengébbet könnyen húzzák a többiek. A ficsúr csak húzza a lányokat, miközben fűt-fát ígérget nekik.

36. Ritka: Mélyen alszik, jóízűt pihen.

A nagypapa ebéd után jót húz. Reggel a gyerek még húz egyet a paplan alatt. A lusta napszámos csak a lóbőrt húzza a kazal tövében.

Kifejezések

Ágyat húz – (ágyat tiszta huzattal, borítással lát el: tiszta lepedőt helyez az ágyra és tiszta huzatot az ágyneműre).

Ritka, sport: A labdát (egy irányba) húzza – (a labdát gyors iramban úgy tereli egy irányba, hogy ő is vele együtt halad, fut).

A rövidebbet húzza – (rendszerint két személy közül az egyik a felmerült ügyben, vetélkedésben, viszályban rosszabbul jár, alul marad, pórul jár).

A száját húzza – (arcizmaival a szája szélét oldalra vagy lefelé feszíti, és száját elfintorítja).

Csőbe húz – (becsap; más látszatot keltve, megtévesztve rászed).

Történelmi, régies: Deresre/hordóra húz – (hassal a deresre/hordóra fekteti, hogy alfele kifeszüljön, és így jobban rá lehessen verni).

Egy kaptafára húz mindent – (mindent egyazon módon ítél meg vagy intéz el).

Földre/porba/sárba húz – (erkölcsi vagy szellemi magaslatról rosszindulattal lealacsonyít).

Játék: Helyre/helyet húz – (némely kártyajátékban hátlapjával felfelé fordított kártyákból vesz egyet, és annak a megállapodás szerinti jelentése alapján foglal helyet a kártyaasztalnál).

Hólyagot húz – (egy anyag, növény, rovar, illetve annak csípése, marása a bőrön hólyagot okoz).

Húz belőle – (szövegből egy vagy több elhagyható részt, részletet töröl vagy kihagy, hogy ezzel a szöveget megrövidítse).

Húz rajta egyet – (kissé jobban megszorít egy hosszában feszülő vagy megfeszített tárgyat, eszközt).

Népies: Húzza a bőrt/lóbőrt a fagyon – (erősen horkol).

Argó: Húzza a csíkot – (fut, gyorsan megy).

Húzza a lábát – (sebesülése, betegsége vagy más testi hibája miatt nehezen vagy alig emeli a lábát).

Húzza az evezőt – (az evezőt evezéskor bizonyos erőfeszítéssel úgy mozgatja, hogy a nyelét maga felé közelíti, vízbe mártott tollával pedig a csónakot, hajót mozgásra kényszeríti, hajtja).

Húzza az időt – (felesleges dolgokkal tölti az időt, túlságosan lassan teszi vagy nem csinálja azt, ami szükséges, érdemleges lenne).

Húzza az igát – (monoton, nehéz munkát végez, nehéz terhet visel).

Kaptafára húz – (cipőt, csizmát úgy feszít ki, hogy beledugja a kaptafát).

Sport: Kapura húz – (a játékos egyenes vonalban, gyorsan tör az ellenfél kapuja felé).

Régies: Kardot húz – (markolatánál fogva kirántja a kardját hüvelyéből).

Régies: Következtetést húz – (mérlegelés után következtetést von le).

Történelmi, régies: Lámpavasra húz – (bírói ítélet nélkül utcai lámpára felakaszt egy személyt).

Nem sokáig húzza már – (öreg vagy beteg ember nem sokáig él már).

Történelmi: Nyilat húz – (a.) egyenlőtlen hosszúságú nyilak közül sorshúzás céljából elvesz egyet; b.) sorshúzással elnyer egy erdőrészt vagy más földterületet).

Sorsot húz – (azzal dönt el egy kérdést, feladatot, helyzetet, hogy ki melyiket szerzi meg több hasonló tárgy (gyufa, szalmaszál, névvel megjelölt lap, kártya) közül).

Szorosabbra húz – (szűkebbre fog, megszorít egy olyan eszközt, amely körülfog egy tárgyat, dolgot, részt).

Ujjat húz vele – (ellenkezik, kötekedik, összeveszik vele).

Úgy/annyira, mintha a fogát húznák – (nagyon kelletlenül, keservesen teszi).

Úgy nő, mintha húznák – (gyorsan, szemlátomást növekszik).

Vizet húz – (kútból kötél, lánc vagy kútostor segítségével vizet emel ki).