ige (főnév)

1. Nyelvtan: Szó (illetve összetartozó szavak együttese), amely az alany cselekvését, történését, létezési állapotát fejezi ki. Az ige közli azt a változást vagy állapotot, amit a mondattal közölni szeretnénk. Az ige a „mit tesz az alany” kérdésre adott válasz.

Néhány ige: sétál, esik, szeret, nő, mos, van, lett, válik, volt
Az igét fontos felismernünk a mondatban. Az ige egy nyelvtani besorolás. Sok alakja van az igéknek. Az igékhez mindenféle hangzásokat kapcsolunk.

2. Vallási: Isten teremtő szava. Vallásos szövegben ezt általában nagy kezdőbetűvel olvashatjuk.

Kezdetben volt az Ige. Isten Igéje teremtette a Világot.

3. Vallási: Isten szava és tanítása. Isten üzenete az emberekhez, az Ő megnyilatkozása, és az erre vonatkozó tanítás. Általában ezt is nagy kezdőbetűvel írhatjuk.

A Biblia isten Igéjét hirdeti. A lelkész, amikor a gyülekezetéhez szól, Igét hirdet.

4. Vallási: Isteni személy, amely a teremtésben vagy a megtestesülésben érvényre jut. Hatásokat okozó legfelsőbb erő forrása, amelynek létét érzékekkel közvetlenül fel nem foghatjuk, de az általa teremtett dolgokból és hatásokból észlelhetjük gondoskodását.

Az keresztény hit szerint az ige megtestesül a szent ostyában. Az áldozó az igét veszi magához. Az ige Jézus Krisztusban nyilvánul meg Szent János evangéliuma szerint.

5. Régies, népi: Természetfeletti erejű mondat; kötés, bűbáj, nyűg. Szándéka szerint lehet romboló: ekkor átkozó, rontó bűbájról van szó; de lehet más kívánság is: ilyen lehet például a szerelmi kötés, szerelmi bűbáj.

A javasasszony bűvös igéket mormolt, miközben a hajszálat simogatta. Valami baja lehet ennek a tehénnek, egy boszorkány járhatott itt, és igét mondott rá.

6. Népies, szövőipar: Szövési számolási egység, amely három szál fonál a motollán.

Vastag fonálból ötven, vékonyból százötven igét vetnek föl egyszerre a szövőszékre. Az asszony a kézi szövőszékre a mintának megfelelő színű igét rak fel.

Eredet [ige < újmagyar: ige (nyelvtani szakkifejezés) < ómagyar: üge (szó, fonal) < ősmagyar: jeüge, jöge, iöge (nyűg, kötés, kötél) < dravida: igu (nyűgöz, köt)
Megjegyzés: A rovásírás előtti korokban elterjedt volt a zsinórokból csomózott írás. Lásd még: megigéz - lenyűgöz]

Kifejezés

Vallási: Igét hirdet – (a Biblia/Szentírás alapján prédikációt tart, egyházi beszédet mond).

További részletezés

Az ige teljes meghatározása

Az igék miatt lesz élő egy nyelv abban az értelemben, hogy ezek elevenítik meg a főneveket. Az igék toldalékaival helyezzük el a mondattal kifejezett gondolatot az időben (a múltban, jelenben vagy a jövőben), jelöljük annak a módját (a kijelentő, felszólító vagy feltételes módot), jelöljük meg a mondat cselekvőjének számát és személyét, és kifejezzük a cselekvés vagy történés irányultságát (a tárgyával való kapcsolatot) is.

Az igét korábban így határozták meg: cselekvést, történést, létezést kifejező szó(faj).
Ez a meghatározás közel áll az igazsághoz, azonban nem alkalmazható minden esetben. Nem minden cselekvést, történést, létezést kifejező szó ige. A „futás” szó például megfelel ennek a meghatározásnak, mégsem ige, hanem a főnevek közé tartozik (bár tényleg igéből képeztük). Az ige teljes és pontos meghatározása tehát megköveteli, hogy más szavakkal kapcsolatos szerepét is megadjuk:

Az ige olyan szó (illetve összetartozó szavak együttese), amely az alany cselekvését, történését, létezési állapotát fejezi ki.

A korábbi meghatározás másik hibája az, hogy nem határozta meg, mit ért „létezés” alatt. Amíg valaki nem érti teljes mértékben a van szó mindegyik meghatározását, addig nagyon nehéz lesz megértenie, mit is jelent az ige szó teljes egészében (a van szó és a létezési állapot meghatározásai megtalálhatók ebben a szótárban.)

Lásd még: egyeztetés

pontosított ige

Több összetartozó szóból (egyszerű igéből, igekötőből, toldalékokból és más pontosításokból) álló ige, ami a beszédben vagy írásban szereplő személy, dolog, személyek vagy dolgok cselekvését, történését, létezési állapotát fejezi ki.

dobni kell; játszani akarja; tud fogni; tudni fog; le van festve; be lehetne állítva; át kéne tekerni; holnapra biztosan megérkeznek hozzánk is

igék csoportosítása

Egyes nyelvtankönyvek az ige jelentése a képzett igéket tartós, gyakorító, mozzanatos, illetve kezdő ige csoportokba, illetve más szempontú alcsoportokba osztályozzák. Ennek a csoportosításnak nincs jelentősége a megértés szempontjából, hiszen az igék (a szavak) és toldalékok jelentésének megértése elegendő, hogy a hallgató vagy olvasó személy értse őket. Mindegyik képzett ige önálló címszóként szerepel a szótárakban. Az alábbiakban felsoroljuk az igék leggyakrabban használt csoportjainak meghatározását.

A módosított jelentésű igék főbb fajtái:

kezdő ige	visszaható ige	műveltető ige	gyakori ige
él-ed, fáj-dul, rez-dül, szól-al	kavar-odik, ráz-kódik, nyom-ul	fut-tat, vesz-ejt, vesz-ít, ér-lel	bök-öd, cserél-get, lő-döz, rág-csál
mozzanatos ige	kölcsönös ige	szenvedő ige	tartós ige
csavar-int, szök-ell, csusz-amlik, moz-dít	csúfol-ódik, vitat-kozik, kerget-őzik	mond-atik, kér-etik, kíván-tatik, keres-tetik	keres-kedik, füstöl-ög, legel-ész, mász-kál,

megengedő ige	felszólító ige	alanyi igeragok
fut-hat, kér-het, akar-hat, néz-het	jár-j, kezd-d, ad-jál, mos-s	ad-o-k, ad-sz, ad-unk, ad-tok, ad-nak
	feltételes ige
	fut-na, kér-ne	tárgyas igeragok
	múlt idejű ige	nyer-i, ad-o-m, ad-o-d, ad-ja, ad-juk, ad-játok, ad-ják
	jár-t, ad-o-tt

alanyi ige

Lásd alább: tárgyatlan ige

alapige, kijelentő ige

Az alapige maga az eredeti ige minden más nélkül: nem kapcsolódik hozzá toldalék, igekötő, igerag, sem más pontosítás.
Lásd még alább: cselekvő ige

cselekvő ige

A cselekvő ige az alapige. Az alany végzi a cselekvést.

fut, esik, szeret, nő, mos

felszólító ige

A felszólító ige toldaléka az alapigével kifejezett cselekvés, történés végrehajtására utasít. Csak jelen és jövő időben használjuk.

adj, kezdjél, moss, fuss, kérd, akard

feltételes ige

A feltételes ige toldaléka azt fejezi ki, hogy az alapigével kifejezett cselekvés, történés csak adott feltétel megléte esetén valósul meg. Csak jelen és jövő időben használjuk. (Az ige feltételes módját fejezi ki a megengedő ige, avagy ható ige is. A múlt idő két szóval fejezhető ki, például: mertem volna.)

futna, járna, jönne, menne

gyakori ige, gyakorító ige

A gyakori ige toldaléka azt fejezi ki, hogy az alapigével kifejezett cselekvés, történés rendszeresen, gyakran vagy ismétlődő módon történik.

kiáltozik, éledezik, öntöz, bököd, rakodik, szállong, terjeng, adogat, cserélget, furkál

ható szerkezet, ható ige, megengedő ige

A „ható” szerkezet azt fejezi ki, hogy lehetőség van a cselekvés elvégzésére. Egyes nyelvtankönyvek a cselekvő, szenvedő, műveltető és visszaható szerkezetek mellé sorolják a „ható” igéket is. Ez az igeforma a feltételes mód egyik fajtáját fejezi ki. Lásd még alább: megengedő ige

futhat, ebédelhet, gyakorolhat, tűrhet

kezdő ige

A kezdő ige toldaléka az alap igével kifejezett cselekvés vagy történés rövid kezdetét fejezi ki.

gyullad, éled, fájdul, rezdül, szólal

kijelentő ige

A kijelentő ige toldaléka (vagy a toldalék hiánya) az alap igével kifejezett cselekvést vagy történést fejezi ki hozzáadott egyéb jelentésárnyalat nélkül.

fut, járok, nő, érnek, szólunk

kölcsönös ige

A kölcsönös ige toldaléka jelzi, hogy az alap igével kifejezett cselekvés vagy történés az alanyra és másra is egyaránt hatással van.

tegeződik, dulakodik, verekedik, ölelkezik, gyűlölködik, vitatkozik, ütközik, birkózik, mérkőzik, csókolódzik

megengedő ige, ható ige

A megengedő ige toldaléka azt jelzi, hogy az alap igével kifejezett cselekvésre, történésre lehetőség van. Lásd még följebb: ható ige.

léphet, járhat, kérhet, adhat

mozzanatos ige

A mozzanatos ige toldaléka az alapige rövid lezajlását jelzi.

szökken, csuszamlik, szökell, mozdít, csavarint

műveltető ige

A műveltető ige toldaléka azt fejezi ki, hogy az igét nem az alany végzi, hanem más személlyel vagy dologgal végezteti.

járat, kéret, építtetnek, lerajzoltatja, úsztattunk, megnézeti, elhozatjuk

szenvedő ige

A szenvedő ige és toldaléka az alany közlése nélkül közli az alapigével kifejezett cselekvést vagy annak szükségességét.

Közhírré tétetik, hogy holnap vásár lesz. Minden kérés meghallgattatik. A győztes megjutalmaztatik.

Lásd még: szenvedő szerkezet

tárgyas ige

Az ige tárgyas toldaléka (tárgyas igerag), azt jelzi, hogy a cselekvés, történés közvetlenül egy személyre vagy dologra irányul. A legtöbb ige tárgyas és tárgyatlan igeként is használható.

látja, keresték, vágtuk, kipihenem, elhívtam, festem, megtaláltuk

Tárgyas igék szerepelnek a következő mondatokban: Nézte a macskát. Főzi az ebédet. Olvassa a könyvet. Eszem az almát. Fogom a madarat.

Tárgyatlan igék vannak ezekben: A macskára nézett. Főz. Olvas a szünetben. Eszek az almából. Madarat fogok.

tárgyatlan ige, általános ragozású ige

Az ige tárgyatlan toldaléka (alanyi igerag), azt jelzi, hogy az ige nem irányul közvetlenül egy személyre vagy dologra. Az ilyen ige csupán a cselekvő személy vagy dolog cselekvését, történését, létezési állapotát jelzi.

szalad, mennek, van, jönne, festek, alszunk, fogtok

tartós ige

A tartós ige azt fejezi ki, hogy az alapigével kifejezett cselekvés, történés hosszasan, tartósan vagy folyamatosan történik.

kereskedik, tartózkodik, építkezik, várakozik, vágyódik, készülődik, kérődzik, csavarog, füstölög, hajlong, terjeng, dülöngél

visszaható ige

A visszaható ige azt fejezi ki, hogy az igét az alany végzi vagy okozza és önmagára van hatással.

mosakodik, bezárkózik, vakarózik, kavarodik, keveredik, adódik, törődik

Formai csoportosítások

ikes ige

Az ikes ige olyan ige, amelynek alapformájához harmadik személyben -ik toldalékot kapcsolunk. Az ikes igét azért egészítjük ki harmadik személy esetén az -ik toldalékkal, mert az ilyen ige csak egy toldalékkal együtt teljes és értelmes szó, toldalék nélküli formájában nem. Úgy lehet megállapítani, hogy egy ige ikes vagy sem, ha megnézzük, hogy a toldalékok nélkül is teljes és értelmes igét kapunk-e. (Ezek akkor is ikes igék, ha az -ik toldalék helyett éppen más személyrag kapcsolódik hozzájuk. NEM ikes ige viszont az ikes igékből tovább képzett szó, például a felszólító, feltételes és a ható ige!)

játszik, alszik, esik

iktelen ige

Az iktelen ige (nem ikes ige, normál ige) olyan ige, amelynek alapformájához nem kapcsolunk -ik toldalékot. Az iktelen ige toldalék nélkül is teljes és értelmes szó.

fog, csinál, jut, kap, marad, szül

rendhagyó ige

A rendhagyó ige olyan ige, amelynek formái és toldalékai eltérnek a szokásostól.

vagyok, vagy, van, vagyunk, vagytok, vannak, volt, lesz, nincs, sincs, jön, megy, tesz, vesz, visz, hisz, alszik, eszik, fűlik, iszik, tetszik, szokott

ige (melléknév)

Népies, szövőipar: Három fonálnyi (egység) a motollán.

Az asszony ötven ige fonállal dolgozik egyszerre. A szövetben harminc ige piros, negyven ige fekete fonal adja ki a mintát.