ingó (melléknév)

Bizonytalanul álló (tárgy, építmény, dolog), amely ide-oda mozog vagy leng.

A régi asztal eresztékei lazák, így az ingó asztallapra nem lehet nehéz dolgokat pakolni. A nagy teherforgalom miatt az ingó építményben érezni lehet a remegést. A nagy szélben ingó kilátótoronyba most nem lehet felmenni. A viharban ingó hídra nem szabad felhajtani.

Eredet [ingó < in(o)g + -ó (melléknévképző)]

További részletezés

1. Nem szilárdan álló (tárgy, építmény, dolog), ami ide-oda mozog, mert bizonytalan az alátámasztása; billeg.

Az asztal a kilazult, ingó lába miatt használhatatlan. A lábakon álló régi, ingó faházban veszélyes lakni.

2. Vízszintesen mozgó (lap, tárgy), amely több darabból áll, és eresztékeiben meglazult, ezért főleg vízszintes irányban ide-oda mozog vagy mozgatható.

A régi ingó székre nem lehet ráülni. – Ne ülj rá az ingó bútorra, mert összetörhet alattad.

3. Hajladozó (hosszabb tárgy, magasabb építmény), amely a helyén állva, felfelé fokozódó kilengéssel rugalmasan ide-oda mozog.

A kisebb földrengéskor ingó házból kiszaladnak a lakók. A nagy szélben ingó kilátótoronyba ne menj fel.

4. Kisebb kilengéssel ritmikusan mozgó (növény, növényi rész, testrész).

Az esti szélben ingó nád közül felreppennek a madarak. A viharban ingó faágak ide-oda lengenek.

5. Nem szilárdan ülő (tárgy, szeg, rész), ami egy helyre bevert, belemélyedt ide-oda mozgó tárgy, mert az, ami tartja, nem fogja eléggé szilárdan.

A rossz, ingó fogat ki kell húzatni a fogorvossal. A vakolatba vert ingó szeg egy idő után nem tart semmit.

6. Bizonytalanul álló (személy, épület, dolog), ami a föld, talaj szerkezeti jellegének nem eléggé szilárd volta miatt vagy egy belső erő hatására meghatározott irány nélküli mozgást végez.

A földmérő lába alatt ingó lápos talajban óvatosan lehet csak haladni. A kőbányában a robbantás alatt rövid ideig ingó talaj megszokott jelenség.

7. Átvitt értelemben: Veszélyben levő (hatalom, társadalmi helyzet, hatalmi szervezet), amely fennmaradásában, létében bizonytalanná válik; léte veszélyben forog.

Forradalom idején a király az ingó trónját félti. A zsarnok fejéről az ingó korona könnyen leeshet.

8. Átvitt értelemben: Bizonytalankodó (személy), aki nem tudja magát szilárdan elhatározni.

A döntésében ingó gazda még nem tudja megmondani, hogy eladja-e a földjét vagy sem. Az ingó lánynak tetszik ugyan a legény, de kicsit aggódik a fiú duhaj természete miatt.

9. Átvitt értelemben: Elgyengülő (lelkiállapot vagy tulajdonság).

A csapat ingó lelkesedésének jót tenne egy rúgott gól. A nyitva hagyott borítékban levő levélbe beleolvasó, férje hűségében ingó asszony gyanúja bebizonyosodni látszik.

10. Régies: Kiszámíthatatlanul változó; bizonytalan (személy, lelkiállapot, dolog).

Az igazgató ingó hangulata meghatározza a vele együtt dolgozók lelkiállapotát is. A lány ingó érzései miatt hol epekedik a legény után, hol pedig úgy tesz, mintha nem is érdekelné őt a másik.

11. Régies, jogi: Nem ingatlan (vagyontárgy), amely helyéből károsodás nélkül elmozdítható.

Az vándor minden ingó tulajdonát magával viszi az útra. Az örökös az összes ingó jószágot elviteti a házból.

ingó (főnév)

Régies: Nem ingatlan vagyontárgy, amely helyéből károsodás nélkül elmozdítható.

A házból minden ingót szétvittek az örökösök. Az újonnan vett ingókat leltárba veszi a vállalat.