ingat (ige)

1. Ide-oda mozgat egy tárgyat, dolgot.

A szél ingatja a fák ágait. A tehén ingatja a farkát.

2. Átvitt értelemben: Bizonytalanná tesz egy döntést, vélekedést, helyzetet, állapotot.

Az igazgatót korábbi elhatározásában ingatják a könyvelő érvei. Az új nyomok a nyomozó feltevését ingatják.

3. Átvitt értelemben: Veszélyeztet; egy fennálló állapotot, rendet, dolgot létében veszélyeztet.

Az ismétlődő tüntetések a kormány helyzetét ingatják. A gazdasági helyzet alakulása a befektetők bizalmát ingatja.

Eredet [ingat < ing (ige) + -at (igeképző)]

Kifejezés

Fejét ingatja – (a.) tagadása, nemtetszése jeléül fejét jobbra-balra mozgatja; b.) ritka: szunyókálva bólingat a fejével).