jön (ige)

Közelebb érkezik egy személy, tárgy, jelenség, közlekedési eszköz. Megközelíti vagy eléri a beszélő személyt az irányába történő mozgással; távolabbi helyről a beszélő felé halad.

A labda jön a játékos felé. – Maradj csöndben, épp felénk jön a tanár! – szólt oda osztálytársnőjének a pletykázó lányka. A hajó a kikötő felé jön. A gazdasszony kinézett a ház ablakából és meglátta, hogy jönnek a viharfelhők, ezért gyorsan kiszaladt a baromfiudvarba, és az ólakba terelte a tyúkokat, kacsákat, libákat.

Eredet [jön < ómagyar: jön < ősmagyar: jő (jön) + -ön (igerag) < jer (gyere) < dravida: varu, iru (jön, közeledik)]

További részletezés

1. Gyalog, állaton vagy közlekedési eszközön haladva megy oda, ahol a beszélő most van; útban van, közeledik ide.

A szomszéd birtok ura lóháton jött látogatóba a kastélyba. A fővárosi munkahelyére naponta bejáró alkalmazott vonattal jön dolgozni.

2. Kísérőként, útitársként oda megy vagy utazik, ahova a beszélő (is) megy vagy utazik.

– Jössz velem sétálni ebéd után? – kérdezte a férj a feleségétől. – Várjunk még egy kicsit, mert a nagymama is jön - szólt oda férjének a készülődő felesége.

3. Egy úton, együtt halad vagy utazik más személlyel vagy személyekkel bizonyos idő – az elindulás vagy a találkozás – óta.

Gödtől jövök minden nap a vonattal Budapestre. Amióta veled jövök, be sem áll a szád, annyit beszélsz.

4. Közeledik a szóban forgó hely felé; útban van, közeledik oda, ahol a beszélő abban az időben tartózkodik, amelyről az elbeszélés szól, vagy ahova a beszélő képzeli magát.

Alighogy a lakó hazaér, jön a szerelő is, hogy megjavítsa az elromlott fűtést. Tegnap éppen a Lánchídon mentem, amikor velem szembe jött egy volt tanárom.

5. Úszva, lebegve, repülve közeledik egy dolog, jelenség, amelyet természeti erő visz.

A zajló jégtáblák között egy nagyobb uszadékfa is jött a part felé. A parkban sétálva hulló falevelek jöttek szembe vele, ahogy a szél felkapta őket és tovasodorta.

6. Szállított tárgy, küldemény közeledik ide, mert útnak indították hozzánk.

– Mikor jön meg a megrendelt áru? – kérdezte az ügyfél telefonon a csomagküldő áruház ügyfélszolgálatát. A most vásárolt bútorok már délután jönnek.

7. Játék: Bizonyos kártyalap a játékos sejtése szerint éppen most kerül hozzá; most veszi.

– Talán most jön az ász! – gondolta magában a férfi, amikor a lefelé fordított kártyacsomag felé nyúlt remegő kézzel. Már régóta bizakodott abban, hogy végre jó lap jön.

8. Rövidesen hatással lesz ránk. Fenyegető veszély, természeti jelenség a közelben van és egyre közelebb jut.

– Jön a vihar! – kiabált a tengerész az árboc tetejéről, amikor meglátta a látóhatár szélén gyülekező szürke felhőket. Ha jön az árvíz, mindenki kimegy a gátakra a faluban.

9. Ide érkezik; megérkezik oda, ahol a beszélő vagy író most van.

A nagymama beteglátogatóba jön az unokájához. A felső tagozatos gyerek osztályfőnöke családlátogatásra jön a héten.

10. Más helyről hazaérkezik.

– Holnap jön a fiam! – lelkendezett az édesanya a telefonbeszélgetés után. – Reggel jöttek a gyerekek Pestről – újságolta a szomszédasszonyának az anya.

11. Más vidékről ide költözik (ahol én is vagyok).

Másik városból jött az új orvos, de hamar megszokott a faluban. A más országokból jött bevándorlókat is könnyen befogadta Amerika a 19. században.

12. Ritka: A vállamra, a nyakamba segítségemmel felszáll, felkapaszkodik.

– Jössz a nyakamba? – kérdezi a kisfiát az apa séta közben. A gyerek persze örömmel jön.

13. Személy vagy dolog hozzám, a közelembe kerül úgy, hogy hosszabb vagy rövidebb ideig rendelkezhetek vagy együtt lehetek vele.

Nagyon örülök, hogy a barátom is hozzánk jön dolgozni. Na végre, az új vállalkozásból is jött egy kis pénz a konyhára.

14. Átvitt értelemben, bizalmas: Adott helyre kerül, azon a helyen lesz a szóban forgó dolog állandó, kijelölt – rendszerint a mutatott vagy közelinek tekintett – helyen.

– A díszítés ide jön – mutatta a varrónő a ruhapróbán a megrendelőnek. – Majd az asztal közepére jönnek a virágok – rendelkezett a rendezvényszervező a lakodalmi teríték elkészítésekor.

15. Átvitt értelemben: Adott időben sorra következő, sorban tárgyalásra, előadásra kerülő dolog kijelölt ideje mikor (különösen más dolgok lezajlása előtt) lesz.

A lakodalmas vacsora előtt jön még a vőfény beszéde. A tárgyaláson a napirendi pontokban változás lett: a korábban második pontba vett beszéd jön először.

16. Iskolába beiratkozik, munkahelyre, szervezetbe belép, (amelynek a beszélő is tanulója, dolgozója, tagja).

– Te is a városi gimnáziumba jössz? – kérdezte osztálytársát az osztály kitűnő tanulója. – Komám, te is jössz katonának? – kérdezte a vásártéri toborzón a szomszédék fiát a már újonccá lett legény.

17. Hír szájról szájra terjedve ide érkezik; hallomásból ismeretessé válik.

– Mikor jön már hír felőle? – sóhajtott a magára maradt asszony, a besorozott férjére gondolva.

18. Átvitt értelemben, népies: Térben húzódó vagy elterülő dolog elér, kiterjed, elnyúlik az adott pontig, helyig (ebbe az irányba, ahol beszélek).

A szomszéd faluig jön a vasút. A városban a csatornázás már a városszéli utcákig jön. – Erre már a szomszéd földje jön – mutatja a szántóföld határát a gazda.

19. Egy dolog, test, hely belsejéből kifelé tart, kifelé halad, áramlik.

Reggel elzárták a vizet a javítás miatt, de már tízre újra jött a víz. A részeg emberből jött a pálinkaszag.

20. Váladék testrészbe, testüregbe érzékelhetően összegyűlik.

A lány szemébe könny jött. A finom falatok látványára a vendégsereg szájába jött a nyál.

21. Átvitt értelemben: Titokban tartott vagy ismeretlen dolog kiderül, előtűnik, kiviláglik.

Az apa tudomására jött, hogy a fia a szomszédék lányával találkozgat. Napvilágra jött a sokáig titkolt dolog, hogy miután mindketten elköltöztek a faluból, össze is házasodtak.

22. Átvitt értelemben: Cikk, írásmű nyomtatásban megjelenik.

A jövő hónapban jön a sikerkönyv új kiadása. A holnapi számba jön a városházáról írt cikk.

23. Átvitt értelemben: Gyerek születik.

A jövő hónapban jön a baba, adta hírül a leendő nagyszülőknek a lányuk. A gyerekek sorban jöttek: először egy lány, majd két fiú.

24. Adott társadalmi rétegből, csoportból, földrajzi helyről származik, onnan ered.

Az egyszerű katonák közül jött a tábornok. A városi elitből jött az új polgármester. A sikeres író vidékről, szegénysorból jött. Sok magyar szó jött a dravidából.

25. Az ismeretlenségből hirtelen előbukkan.

Még jön majd egy igazságosabb király - reménykedtek a nehéz adók alatt nyögő jobbágyok. A rabszolgák reménykedve várták, mikor jön a felszabadító.

26. Átvitt értelemben: Ötlet, gondolat vagy hangulat, érzelem támad.

A fiúnak egyszer csak egy ötlet jött a fejébe, hogy miként tudja lecsapni barátja kezéről a neki is tetsző lányt. A jó hírre vidámság jött a házba.

27. Szél hirtelen fújni kezd.

A tengeren veszteglő hajó vitorláiba nyugatról jött a szél, a hosszú szélcsend után.

28. Átvitt értelemben: Esemény, történés bekövetkezik.

A fizetésemelés mindig jól jön. – Mikor jön már a karácsony? – kérdezték a gyerekek az apjukat.

29. Nyugalmi, nyugodt állapotból nyugtalan vagy mozgó állapotba jut, kerül.

A tanár a tanuló feleselésétől dühbe jött. A lány a fiú kérdése miatt zavarba jött. Az előadó a feltett kérdések hatására elemébe jött. A gőzmozdony dugattyúja a ráengedett gőz hatására lassan mozgásba jön. A híd a rajta haladó teherautók miatt rezgésbe jött.

30. Átvitt értelemben: A mostanihoz közeli idő, esemény, állapot közeledik, és hamarosan itt lesz; nemsokára bekövetkezik.

Már mindjárt jön az ősz, az esték és reggelek a nyár után megint hűvösek. A téli hideg után az emberek nagyon várják, mikor jön a tavasz.

31. Utunkban adott helyhez, bizonyos sajátságú részhez érünk, adott dologgal találkozunk.

Az autóvezetőnek előre jelzi a tábla, mikor jön a kanyar. – Jól össze kell szedni magunkat, mert jön az emelkedő! – szólt oda a többieknek a kerékpáros túra vezetője. Már az egész biciklis csapat elfáradt, mikor jött a lejtő.

32. Személy sorra kerül, soron következik.

– Most te jössz – szólt oda az edző a focimeccsen a cserepadon ülő egyik játékosnak. – Ki jön most? – nézett ki a fogászaton az asszisztensnő az ajtón.

33. Átvitt értelemben: Adott állapotba kerül, eléri a dolog; elkövetkezik nála.

A bóbiskoló ember szemére álom jött. – A főnök nagyon ideges – panaszkodott a titkárnő a könyvelőnek – jöjjön rá a nyavalya.

34. Már meglévő dologhoz még hozzáadódik, hozzájárul.

– Ehhez jön még a kiszállás költsége – számolta a fizetendő összeget a szerelő a javítás elvégzése után. Záráskor az üzlethelyiség kitakarítása után jön még a pénztár leellenőrzése.

Kifejezések

Divatba jön – (divatossá válik, sokan követik a példáját).

Elemébe jön – (belemelegszik az adott tevékenységbe: beszédbe, előadásba, munkába).

Eszébe jön – (eszébe jut, gondolatai közt felmerül).

Gyanúba jön – (gyanússá válik, a gyanú ráterelődik).

Ha jöttök, lesztek, ha hoztok, esztek – (meghívás azzal a figyelmeztetéssel, hogy ennivalóra ne számítsanak).

Tájszó: Hegyibe jön neki – (a.) a beszélő vagy a közelében levő személy felé támadó szándékkal közeledik; b.) rátámad).

Hozzám jön – (a feleségem lesz).

Jöjjön, aminek jönnie kell! – (bármi történik, állom a sarat, nem hátrálok meg).

Jön a foga – (a.) gyereknek fokozatosan nő a foga, vagy fogai; b.) átvitt értelemben: rossz kedvű, minden miatt nyafog, zsörtölődik).

Jön neki – (adott összeggel tartozik neki).

Jöttem, láttam, győztem – (gyors sikert értem el).

Nekem jön – (a.) annyira közel halad vagy közel jut hozzám, hogy súrol vagy meglök, belém ütközik; b.) tettlegesen rám támad; c.) átvitt értelemben: indulatos beszéddel rám támad).

Nyakamra jön – (a.) nem szívesen látott vendégként érkezik; b.) gyakran fölkeres, és ezzel terhemre van).

Nyomára jön – (rejtett dolognak, ügynek, titoknak nyomára bukkan).

Rendbe jön – (a.) személy, testrész egészsége helyreáll; b.) személy, közösség anyagi helyzete rendeződik, és így ismét kedvező helyzetbe kerül; c.) egy személy másik személlyel rendezi nézeteltéréseit vagy elintézetlen ügyeit; d.) egy személy rendbe hozza a vele kapcsolatos ügyeket; e.) dolog, szabályos menetében megzavart folyamat rendezett állapotba kerül, úgyhogy zökkenők, nehézségek nélkül haladhat tovább).

Szekéren jön, gyalog megy – (gazdagságból szegénységre jut).

Szembe jön – (velem, velünk ellentétes irányban haladva közeledik ide).

Szóba jön – (a.) szóba kerül, beszédtéma lesz; b.) lehetőségként felmerül).

Szokásba jön – (szokássá, gyakori vagy megszokott cselekvéssé lesz).

Tűzbe jön – (a.) haragra lobban; b.) egész szenvedéllyel ad valamit elő; c.) szexuális hevületbe kerül).

Úgy jön, mintha menne – (ügyetlen, gyámoltalan alak).

Utánam jön – (a.) oda érkezik, ahova én már megérkeztem; b.) eltávozik onnan, ahonnan én eltávoztam, és igyekszik utolérni, vagy a nyomomban halad).

Világra jön – (ember, állat megszületik).

Nyelvtani adatok