kép (főnév)

Megfigyelhető látvány. Személy, táj, tárgy, (természeti) jelenség, dolog nézhető felületének, felszínének, arcának, arculatának, alakjának mása, tükröződése a valóságban vagy a képzeletben, elmében.

Egy képet a szemünkkel látunk. Az emlékeink közt levő képet fel tudjuk idézni, de annak látványát már nem a szem érzékeli. A táj szép képet tár a kirándulók elé. A fiú képe tetszik a lánynak. A fiú magánál hordja a lány képét. A kiállításon a festő kiállítja az új képeit.

Eredet [kép < ómagyar: kép < ősmagyar: kép < keb (kép, alak) < dravida: kippu, kirlippu (festés, festmény)]

További részletezés

1. Tárgy látványa. Színek és formák olyan benyomása, amit a szemünkkel érzékelünk, vagy ilyen módon érzékelhetünk.

A fényképezőgép manapság digitális formában tárolja a képeket. Fenséges kép tárult a turista szemei elé, amikor felért a kilátóba. Amint belépett a házba, a tulajt összevisszaság képe fogadta: nyilvánvaló volt, hogy betörtek.

2. Művészeti alkotás. Festmény, rajz, fénykép, amely vagy a valóságot, vagy képzeletbeli világot, személyt, tárgyat, dolgot ábrázol.

A festő befejezte új képét, amely egy virágos csendéletet ábrázolt. A Szépművészeti Múzeumban látható néhány Munkácsy-kép.

3. Arc; egy személy egyéni vonásai.

A tanár a nevetéstől hangos osztályban komoly képet próbált vágni. A bíró képén látszott a tanú megrendítő vallomásának hatása.

4. Nap, hold látványa, ezek arc formájú, kerek megjelenése.

A hold képe tükröződött a tó vizén. A nap képe feltűnt a hajnali égbolt alján.

5. Személy hasonmása, jellegében, tulajdonságaiban vele megegyező, hozzá hasonló.

A Biblia szerint Isten a saját képére teremtette az embert.

6. Fénytan: Adott látvány, tárgy mása, amely egy optikai készülék lencséjén át megjelenő (vagy vetített) nagyított vagy kicsinyített leképezés, illetve tükörben vagy víz felületén megjelenő tükröződése.

A parti fák képét a folyóban bearanyozta a lenyugvó nap sugara. A visszapillantó tükörben a mögöttünk zajló forgalom képét látjuk.

7. Átvitt értelemben: Fogalom szimbóluma, amelyről a szóban forgó jelentésre gondolunk.

A béke galamb képében lebegett a festmény felső részén. Az egész szobrot a szabadság képének szánta a művész.

8. Átvitt értelemben: Szemléltető ábrázolás. Az élet történéseit bemutató képszerű jelenet, akár szóban vagy írásban megfogalmazva, elmondva; a történelem, a múlt adott kiemelkedő, szemléletes esete.

A költemény a családi idill képét festette le. A regény egy történelmi képen keresztül mutatta be az író hazaszeretetét.

9. Átvitt értelemben: Átfogó elrendeződés. Egy adott helyzetben megnyilvánuló dolgoknak az átfogó egésze.

Az általános gazdasági képhez az is hozzátartozik, hogy mennyit költ az állam. A történelmi kép teljesen más volt a két világháború közötti időben, mint az előtt.

10. Átvitt értelemben: Adatok összefüggése. Egy adott tárgyban vagy témában az összetartozó, összekapcsolódó adatok összessége.

Egy adat valahogy sehogyan sem illett a kutatónak a képbe. Eléggé megviselte az a tény, hogy a tudomány fejlődése újra meg újra átrajzolja a történelem képét.

11. Átvitt értelemben, lélektan: Megjegyzett emlék; a megtapasztalt pillanatok látványa és érzékelt körülményei elménkben eltárolva. Lásd: emlék (1.)

Anyában élénken él még az első gyereke megszületésének képe. Az olimpiai bajnok újra felidézte az érem átadásának a képét.

12. Átvitt értelemben, irodalom: Szemléltető stilisztikai alakzat, amelyben egy adott dolognak egy más, de hozzá bizonyos szempontból hasonló jelenség formáját, tulajdonságát, működését tulajdonítjuk.

A versben költői képek sora bontja ki a költő mondanivalóját. A regény stílusát festői részletességű képek teszik változatossá.

13. Átvitt értelemben, film, színház: A drámai cselekmény felvonásnál rövidebb önálló része, amely után színváltozás vagy időbeli ugrás következik.

A forgatókönyv ezen a részen képet váltott: a főhős nem a lakáson belül, hanem az utcán állt. A következő kép egy téli erdőben játszódik.

14. Átvitt értelemben, sport: A játék állása, helyzete; az egymással mérkőző felek vagy csoportok játékában az erőknek egy bizonyos időpontban egymáshoz való viszonya.

A mérkőzés képe jelen pillanatban eléggé gólveszélyes lett: a csatár ügyes passzot adott a felfutó balszélsőnek. A vendégcsapat vezet, de a játék képe alapján a hazaiak fognak győzni.

15. Átvitt értelemben, geometria: Szerkesztett vetület. Vonalnak, térbeli alakzatnak, idomnak az ábrázoló geometria módszereivel két vagy három egymásra merőleges síkra vagy hengerre, kúpra szerkesztett vetülete.

A gömb képe kör. A vonal képe merőlegesen esett az „x” tengelyre.

16. Régies: Jelenlét képviselete. Egy arra meghatalmazott személy vagy csoport nálánál magasabb hatalmat, hivatalt jelenít meg, annak nevében jár el.

A nádor a király képében nyitotta meg a tanácskozást. A középkori Magyarországon a bán a király képében vezette a délvidék védelmét a török ellen.

17. Régies: Kifaragott alak; kőből, fából kimetszett tárgy, műalkotás.

A templom oltára mögött a szentek képei között áll az oltárkép. A fafaragóművész képeit a háza udvarán bárki megnézhette.

Kifejezések

Régies: A képére üt – (egy személyre/dologra hasonlít).

Régies: A képét viseli – (képviseli, helyettesíti őt).

Az ő képében – (a.) az ő alakjában; b.) Régies: úgy mint ő, őként; c.) ő helyette).

Nyomdászat: Betű képe – (a betű törzsén levő tulajdonképpeni betű, a betű rajza, vonalainak együttese).

Régies: Faragott kép – (szobor, faragvány).

Homályosodik a képe – (az emléke veszít élénkségéből, egyre kevésbé lesz visszaidézhető).

Idetolja a képét – (a.) a személy hívatlanul, alkalmatlankodva arra a helyre, oda jön, ahol én, illetve mi vagyunk; b.) engem, illetve minket meglátogat egy személy).

Régies: Írott kép – (festmény, rajz, egy felületen ábrázolt képzőművészeti alkotás).

Kép alatti szöveg – (egy ábra, illusztráció, rögzített látvány mellé nyomtatott, címet, magyarázatot, tájékoztatást tartalmazó szöveg).

Képen felejt/nyal/törül – (arcul csap, pofon üt).

Bizonyos képet fest – (érzelmileg színezett szavakkal elénk tár vagy bizonyos módon bemutat).

Képet húz le – (matricát, levonós képet eredeti papírjáról megfelelő módon más felületre visz át).

Bizonyos képet nyújt – (bizonyos látványt mutat).

Képet ölt – (a.) személy egy arckifejezést vesz fel; b.) egy dolog külsejében, megjelenésében láthatóan átváltozik).

Képéből kikelve – (annyira felháborodva, felindulva, hogy külseje, különösen az arckifejezése feltűnően megváltozik).

Képére mászik – (a.) egy személyt szóval vagy tettel megtámad; b.) arcul csap).

Leég a bőr a képéről; nincs/van bőr a képén – (felháborítóan szemérmetlen).

Régies: Levonós kép – (megfelelő kötőanyaggal papírra rávitt színes kép, amely vízbe áztatva a papírról leválik, és a kívánt felületre tapad; matrica).

Más képében – (más alakjában).

Zeuszt sokszor ábrázolták bika képében. Az angyalt szárnyas emberi alak képében ábrázolják a művészek.

Megnyúlik a képe – (a.) soványabbá válik; b.) átvitt értelemben: csalódottság látszik rajta).

Régies: Nincs rajta emberi kép – (nagyon rosszul fest, rossz bőrben van).

Nagy képpel mondja/állítja – (fontoskodva mondja/állítja).

Nem tetszik neki a képe – (nem rokonszenvez a személlyel).

Olyan a képe, mint a savanyú uborka – (kedvetlen, kelletlen, kényszeredett a viselkedése, illetve az arckifejezése).

Olyan képet vág, mintha savanyú almába harapott volna – (siralmas, kedvetlen kifejezést ölt az arca).

Rossz képpel fogadja – (barátságtalanul fogadja).

Saját képére és hasonlatosságára – (a maga külső vagy belső mintájára).

Régies: Szép, mint az eleven kép – (nagyon szép).

Tenyérbemászó / tenyérbe kívánkozó/szaladó kép – (annyira ellenszenves arc, pofa, hogy hajlamos lenne az ember megütni).

Fizika, optika: Valódi kép – (egy tárgynak fénytani lencsével kapott és ernyőn felfogható vetülete, amely akkor keletkezik, ha a tárgy a lencse gyújtópontján kívül van).

Van képe hozzá – (nem szégyelli magát).