meg (kötőszó)

A meg szavakat és szócsoportokat kapcsol össze; és, pedig.

A fiúk meg a lányok is eljöttek. A szülők meg a gyerekek együtt mentek kirándulni. Én főzök, te meg mosogatsz.

Eredet [meg < ómagyar: meg < ősmagyar: mög (meg) < dravida: bokka (meg, és)]

További részletezés

1. Szavakat, vagy szavak csoportjait kapcsolja össze felsorolásban; ezen kívül; továbbá; és.

Alma, körte, meg gyümölcsök. A réten játszottak, a fák között bujkáltak, meg a patakban fürödtek.

2. Fokozást jelez; egyre nagyobb mértéket jelez.

Újra meg újra gyakorolni kell azt, ami nehezen megy. Ezer meg ezer ember tódult az utcákra.

3. Egymásnak ellentmondó szavakat vagy szavak csoportjait kapcsolja össze; pedig.

A felnőttek napoznak, a gyerekek meg pancsolnak. Esik az eső, a nap meg mégis süt.

4. Hangsúlyozást, meglepetést fejez ki.

Te meg hogy kerülsz ide? Ez meg mi?!

5. Összeadást jelez; plusz; +.

Kettő meg kettő az négy.

meg- (igekötő)

A meg a hozzá tartozó cselekvés, történés teljességét, befejezettségét jelzi.

Megettem az összes levest. Hirtelen megfordultak és elindultak felém. várd meg, amíg megfő.

Eredet [meg- < lásd alább: meg, mög (főnév)]

További részletezés

1. Jelzi, hogy egy személyt, dolgot valamivel kiegészítenek, ellátnak, hogy legyen neki, legyen rajta, nála, vele stb.

A borítékot mindig meg kell címezni. Végül az apja is megáldotta őket.

2. Más állapot, minőség, eredmény elérését jelzi.

Megtalálni az elveszett ollót. Meg fogjuk nyerni!

3. Állapot, minőség változását, befejeződését jelzi.

Az új játékos beállásával megbomlott az egyensúly. Megszűnt közöttünk a feszültség.

4. Állandósult, vagy tartós állapotot jelez.

Az idősek sokáig megülnek egy helyben. A kisgyerek már meg tud állni a saját lábán.

5. A korábbival ellenkező irányba; vissza.

A hajó lelassult, amikor megfordult a szél. Idővel mégis megbékültünk.

6. Saját magánál, a maga számára; magához.

A régi kulcsot is megtartottam. Úgy döntöttünk, hogy megőrizzük a képet. Meghívott néhány vendéget is.

7. Egy személytől, csoporttól egy másik felé; számára.

Megírta a hivatalos eredményt. A bolt megküldte a kért árut.

8. Észlelhetővé, érzékelhetővé válva.

Megjelent az új könyv. Meglátszott a fejed!

9. Jelzi, hogy a cselekvés, történés egyszer, vagy rövid ideig tart.

Nyomd meg a gombot! Megborzongott a hidegben.

10. A cselekvés, történés kezdetét jelzi.

Lendítsd meg az ütőt! Megindult a kocsisor.

11. Jelzi, hogy az említett cselekvés, történés a beszéd vagy írás időpontjáig befejeződik.

Hétfőre meglesz a ruha varrása. Megfőtt a tészta. Mire megöregszünk megoldódik sok problémánk.

12. Úgy, hogy tovább létezzen, folytatódjon, fennmaradjon.

Két kismacskát megtartottak a hétből, a többit elajándékozták. Pár falatot meghagyott az ebédből.

13. Jelzi, hogy a cselekvés, történés alapos, nagyfokú, nagymértékű; jelzi, hogy a cselekvés, történés teljes mértékű; végig.

Kétszer is megjártam az utat a városig. Jól megdolgoztam a fakanál kifaragásával.

14. Jelzi, hogy a cselekvés, történés hatással van a szóban forgó személyre, dologra; minden tekintetben; teljes mértékben eltérővé; jellemzőit jelentősen változtatva.

A jó hír nagyon megörvendeztette. Megnéztem minden zugot, hogy ráleljek a szemüvegre. A nyerget megviselte már a sok használat.

15. Jelzi a cselekvés, történés ismétlődését; újra.

Egyszer már győztél, és tudod, hogy ezt máskor is megteheted. A folyó partján ezrek álltak, és a túlpartra is megannyi ember átment.

16. Állapot kialakulását, fennállását jelzi (amit nem a szóban forgó dolog vagy személy okozott magának, hanem rá van hatással, megtörtént vele: lényegtelen, vagy nem tudjuk, hogy ki okozta).

Meg van festve a kép. Nem ültem le, mert meg volt repedve a szék lába.

17. Igenlő választ helyettesít olyan kérdés után, amiben szintén ez a szó szerepel.

– Megiszod a tejet?

– Meg.

– Meglátogattad már a szüleidet?

– Meg hát!

meg-meg-

Jelzi, hogy a cselekvés, történés többször ismétlődik.

A ló időnként meg-megugrott alatta. Meg-megállva bandukolt fel a hegyre.

meg-meg (határozószó)

Régies: Jelzi, hogy a cselekvés, történés újra történik; ismét.

A kéregető meg-meg visszajött másnap is.

meg, mög (főnév)

Régies: Hátsó rész; utána, azon túl elhelyezkedő rész, hely, terület.

A ház utcai falát veri az eső, a megét eltakarja az istálló. A kemence eleje fehérre van meszelve, de a möge mázolatlan maradt. A kertet már beültettem, a szőlő mege még szántatlan.

Eredet [meg- < ómagyar: meg < ősmagyar: mög, mige (hát, vég; végig) < dravida: makk, mokk (meg, mögé, vissza)]