mongol (melléknév)

1. Belső-ázsiai nép, e nép tagja, illetve országával kapcsolatos.

Ma már sok mongol ember él Magyarországon. A mongol családok füves pusztákon élnek, és sokat vándorolnak ma is.

2. Belső-ázsiai nyelv, amelyet Mongólián kívül főleg Kína északi részén, Oroszország belső-ázsiai területén, és Kirgizisztánban beszélnek, de még a Kaukázustól északra is ilyen nyelvű népcsoport.

A képen pirossal jelzett az a terület, ahol mongol nyelven beszélő népek élnek. A mongol nyelvet csak öt-hat millióan beszélik. A mongol nyelv különböző íráskorszakokon ment keresztül, még volt latin betűs időszak is (1931-1937 között).

Eredet [mongol < mongol: mongol < mong (bátor)]

További részletezés

A mongol nyelv eredetéről nem tudunk sokat. Legősibb szavaik közül sok dravida forrásokra vezethető vissza, ezért sokszor hasonlók az azonos forrású magyar szavakhoz. Első írásai a középkori mongol nyelven íródtak, és a 13. századra dátumozhatók, úgy Dzsingisz Kán idejére. Ezt a nyelvet a 15. századig beszélték. Ezt váltotta fel a klasszikus mongol a 17-19. századból fennmaradt írásokkal. Ezek főleg buddhista szent iratok. A mai mongol nyelvnek különféle dialektusai léteznek. Ezek tájegységek szerinti felosztásúak: külön-külön a Mongóliában, Kínában, Oroszországban és Kirgizisztánban beszélt nyelvi változatok.