névutó (főnév)

A névutó az ige körülményeit pontosítja az előtte álló névvel együtt használva. A névutó nem toldalék (külön írjuk, mivel több szótagú), de a szerepe egyezik a legtöbb főnévragéval (névből határozót létrehozó képzők). A névutó az előtte álló névvel együtt határozót alkot, akárcsak a főnévrag. Különbség csak az alakjukban van (több szótag - egy szótag). A névutó közvetlenül a név után áll, amit pontosít.

alá, alatt, alól, által, elé, elől, ellen, felől, felett, fölött, felé, fölé, gyanánt, helyett, iránt, kívül, közben, közé, között, közül, köré, körött, körül, mellé, mellett, mellől, miatt, mögé, mögött, mögül, múlva, óta, révén, szerint, társaként, után, útján, végett

Eredet [névutó < újmagyar: névutó (a név után álló szó vagy toldalék) < név + utó]
Megjegyzés: eredetileg a mai főnévragokat sem írták egybe a főnevekkel.