szó, szavak (főnév)

1. Nyelvtan: Egy közölt fogalom a hozzá kapcsolt hangsorral vagy betűsorral kifejezve. A beszéd vagy írás olyan része, aminek önálló jelentése van. A világ vagy élet egy elemi részének szimbóluma. Ezek azok a szimbólumok, amiket a fogalmak kifejezésére használunk. Lehet egy kimondott hangsor, egy leírt betűsor, ami egy vagy több fogalmat jelképez.

Több szó együtt alkot egy mondatot. Ha egy hangsornak nincs önálló értelme, jelentése, akkor nem szó.

2. Átvitt értelemben: Hang; hangszer, hangot kiadó eszköz hangja.

Hegedűszó mellett fogyasztottuk el a vacsorát. A harangszó ebédhez hív.

Eredet [szó < ómagyar: szó < ősmagyar: szol, szava (szó) < dravida: szol, szov, szou (szó, beszéd)]

Kifejezés

Szóban forgó (dolog). (amiről éppen szó van, amiről beszélünk vagy írunk. Ez az, amiről közlünk valamit, ez a közlés tartalma)

További részletezés

Ragozott formái: szók, szavak, szót, szavam, szava, szóba...

több jelentésű szó

Olyan szó, amely azonos forma mellett több dolgot is jelent. A legtöbb jelentésű szavak (amelyek a legtöbb gondot és félreértést okozzák) éppen azok a rövid szavak, toldalékok és jelek, amelyeket állítólag „mindenki ismer”. Ezek esetében csak a szöveg többi részéből lehet megtudni, hogy a beszélő vagy író személy melyik jelentést használta.

„zár”: ajtózár szerkezet (főnév) vagy: bekulcsol (ige)
„fog”: rágószerv (főnév) vagy: kézzel tart (ige) vagy: majd a jövőben tesz valamit (ige)

azonos jelentésű szó

Pontosan ugyanazt kifejező szó. Sok olyan fogalmunk van, amit nem csak egy, hanem több szóval is ki tudunk fejezni. Ilyen esetben ezek a szavak ugyanazt a dolgot jelentik. Ez gazdagítja a kifejezési lehetőségeinket, lehetővé teszi, hogy a beszéd vagy írás hangvételéhez, stílusához illő szavakat használjunk.

Példák a pénz szóval azonos jelentésű szavakra: fizetőeszköz, guba, készpénz, lé, lóvé, mani, pelyva, pinez, píz, suska, zsozsó.

rokon értelmű szó

Hasonló jelentésű szó. Léteznek olyan szavak, amelyek jelentésükben nagyon hasonlítanak egymáshoz, azonban nem ugyanazt jelentik. Ezek jelentése között sokszor csak árnyalatnyi különbség van.

pénz: bankjegy, apró, bankó, froncsi, pengő, fabatka, lepedő, deviza, zseton, valuta, zöldhasú

helyettesítő szó

Bármelyik szó helyett használható, önálló jelentés nélküli pótszó. Nem jelent egy konkrét dolgot, hanem olyan szavak helyett használhatjuk őket, amelyek nem jutnak az eszünkbe, esetleg amiket nem akarunk kimondani. A helyettesítő szavakat lehetőleg kerülni kell, hiszen ezek hallatán nehéz megérteni, hogy mit akart mondani a beszélő személy. Használatuk miatt a hallgatók akár azt is gondolhatják, hogy a beszélő személy buta.

izé, bigyó, vacak, mismi, hogyishívják
Hozd ki a hogyishívjákból az izét, hogy ezt a vackot összemicsodáljuk.

állító szó

Egy kijelentést megerősítő vagy hangsúlyozó pontosító.

igen, persze, hogyne, bizony, nyilván

határozatlanságot kifejező szók

A beszélő személynek az igével kapcsolatos kétségét, bizonytalanságát kifejező pontosító (határozó).

talán, esetleg, netán, alkalmasint, alighanem

óhajtó szó

A beszélő személynek az igével kapcsolatos kívánságát kifejező pontosító.

bár, bárcsak, vajha

tagadó szó

A beszélő személynek az igével kapcsolatos ellenvéleményét kifejező pontosító.

nem, sem, dehogy, úgysem, egyáltalán nem

tiltószó

A beszélő személynek az igére vonatkozó tiltását kifejező pontosító.

ne, se, nehogy, semmiképp se

viszonyszó

A régebbi nyelvtankönyvekben: névelő, névutó és kötőszó.