vezetés (főnév)

1. Egy jármű irányítása, az ehhez szükséges berendezések (kormány, pedálok, szabályozókarok, stb.) összehangolt működtetése.

A vezetés már elég jól ment neki, így könnyű volt a vizsga. A vezetést előbb meg kellett tanulnia egy tanfolyamon. A vezetés során ügyesen kezelte a sebességváltó kart.

2. Egy csoport irányítása. Az a tudás és ezen alapuló tevékenység, amely során egy csoport céljait úgy valósítjuk meg, hogy rendet viszünk a csoport tagjainak, illetve kisebb részeinek a fő cél eléréséhez illeszkedő tevékenységeibe, munkájába, és ezeket összehangolva gondoskodunk a fő cél (vagy célok) eléréséről.

A vállalat vezetése bonyolult feladatnak tűnik. Egy csoport vezetése is szakértelmet kíván.

3. Csoport irányító testülete. Egy vállalkozáson, intézményen, testületen vagy hivatalon belüli, annak céljának megfelelő irányítására, és a cél megvalósítása érdekében végzendő tevékenységeinek megszervezésére hivatott csoport, aki a vállalkozás, intézmény, testület vagy hivatal foglalkoztatottjai - beosztottjai - felett gyakorolja a felügyeleti és irányítási jogokat.

A vezetés dönt a munkavállaló alkalmazásáról és beosztásáról. A vezetés felelőssége nagyobb, mint a beosztottaké.

Rokon értelmű szó: vezetőség, menedzsment.

Eredet [vezetés < vezet + -és (főnévképző)]

Kifejezés

Felső vezetés - (egy több szintből álló vezetési struktúrába szervezett, egymás alá-fölé rendelt szervezetek összefüggő rendszerében az alsó szintű szervezetek fölé rendelt, központi szerepet játszó szervezetben lévő vezetőség, akinek rendelkezési, utasítási jogköre van az alacsonyabb szintű szervezetre, vagy szervezetekre).