zöldség (főnév)

1. Növény vagy növényi rész, amely emberi fogyasztásra alkalmas, kivéve a gyümölcsöket, gombákat, gabonafajtákat és fűszereket.
Lásd még alább a különféle fajtáit.

A zöldségeket magukban kevesen szeretik. A zöldségek fogyasztása egészséges. A zöldségekben sok vitamin és ásványi anyag van.

2. Átvitt értelemben: Értelmetlen közlés, önmagában vagy összefüggéseiben érthetetlen beszéd vagy írás, amely a befogadó számára olyat közöl, ami számára elképzelhetetlen vagy elfogadhatatlan.

– Ne beszélj nekem zöldségeket – mondta az anya a lányának. – Ez az egész fogalmazás egy nagy zöldség – mondta a tanár a tanulónak.

3. Ritka, átvitt értelemben: Drog; az érzékszerveket és a tudatot tompító készítmény, amely rövid kellemes érzést, majd tartós károsodásokat okoz. A marihuána másik neve. További adatokat lásd: marihuána.

A zöldség elszívva édeskés szagot áraszt. A zöldséget a jobb éghetőség miatt dohánnyal keverik, ennek neve: "joint" [dzsoint].

Eredet [zöldség < zöld + -ség (főnévképző)]

További tudnivalók

Gumós és gyökérzöldségek – sárgarépa, burgonya, torma, pasztinák, retek, cékla, feketegyökér, zeller, csicsóka.

Hagymás zöldségek – zöldhagyma, mogyoróhagyma, fokhagyma, főzőhagyma.

Hüvelyesek – hajtások – zöldbab, vajbab, ceruzabab, cukorborsó.

Leveles zöldségek – cikória, endívia, kerti zsázsa, kelkáposzta, fejes saláta, fejes káposzta, mangold, spenót.

Szár– és hajtászöldségek – édeskömény, komló, karalábé, spárga, zöld spárga.

Szójabab termékei – szójaliszt, szójás tésztafélék, szójapehely, szójatej, tofu.

Termés– és magzöldségek – uborka, tök, zöldpaprika, padlizsán, paradicsom.

Vadzöldségek és saláták – vadzöldségnek nevezünk minden ehető, vadon termő növényt és azok növényi részeit: medvehagyma, lándzsás útifű, csalán, vízitorma, százszorszép rügyei, levelei; kerek repkény, tavaszi kankalin, martilapu, gyermekláncfű, mezei sóska.

Virágzöldségek – articsóka, brokkoli, karfiol.