Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Harag szó jelentése

harag (főnév)

Angry0.jpg

1. Ellenséges érzelem; erőfeszítésből eredő ingerültség, mert megértéssel, barátságos módon nem sikerült jó megoldást találni egy problémára. Valós vagy vélt sérelem keltette zaklatott indulat egy személy vagy csoport ellen, illetve az ebből fakadó, tartós indulatos, bosszúra vágyó, erősen zaklatott lelkiállapot; düh, méreg.

A haragban benne van a vágy a visszavágásra, a bosszúra. A bűnöző kibékíthetetlen haragja a saját tetteiben gyökerezik.


2. Testi megnyilvánulás, amely az ellenséges érzelemre utal; a zaklatott indulat megjelenése cselekvésben.

A férfi arcán megjelent a harag. Haragja vörösen lángolt az arcán.


3. Tartós neheztelés, sértődött, ellenséges viszony egy személlyel.

A titkárnő haragot táplál a főnöke iránt. A hivatalban dolgoznak olyanok, akik közt harag van.


4. Népies: Pusztító tombolás, amely egy természeti jelenségre jellemző.

A vihar haragja nehezen csitul. A tenger haragja dobálja a hajót.


Eredet [harag < ómagyar: harag < ősmagyar: horog, harak (harag) < dravida: kurukkei (harag) < karu (megharagszik, < elsötétedik)] Lásd még: türelem


Nyelvtani adatok

Csak a Reklámmentes WikiSzótár.hu előfizetői számára használható funkció. Bejelentkezés >>>

Kifejezések

Eltemeti a haragot – (megbocsát neki, kibékül vele).


Forr a haragtól – (nagyon dühös, nagyon ellenséges).


Haragra ingerel – (nagyon ellenségessé, dühössé tesz).


Hirtelen harag – (hamar fellobbanó, rövid ideig tartó ellenséges érzelem).


Isten haragja – (a.) Vallási, régies: istennek tulajdonított bosszúálló szándék, isteni büntetés; b.) Átvitt értelemben, népies, régies: villámcsapás, mennydörgés; c.) indulatos kérdésben, felkiáltásban, felháborodás, bosszúság kifejezéseként: fészkes fene, nyavalya).


Kiadja a haragját – (a.) kidühöngi magát; b.) Átvitt értelemben: egy /természeti/ jelenség a hatás kifejtésének legerőteljesebb szakaszába ér, hogy azután alábbhagyjon).


Kifújja a mérgét/haragját – (addig mérgeskedik, ellenségesen dühöng, amíg végül megnyugszik, megbékül).


Majd szétpattan a dühtől, a haragtól – (rendkívüli mértékben haragszik, dühöng).


Örök harag – (Gyermeknyelvi: többé nem állok szóba veled).


Közmondás

A harag rossz tanácsadó – (az indulat olyan cselekedetekre is rávisz, amelyeket később megbánunk).


Lezárva 7K: 2011. november 24., 15:14





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)