Nyelvújítás szó jelentése
nyelvújítás (főnév)
1. Egy nyelv modernizálása tudatos munkával. A szókészlet bővítése, idegen szavak felváltása anyanyelvi szavakkal, egyes nyelvtani szabályok módosítása, a nyelvhasználat egységesítése, a használt ábécé megváltoztatása, vagy egy régi nyelv felélesztése.
A román nyelvújítás során a 19. században áttértek cirill ábécéről a latin betűs írásra. Majdnem minden nyelv történetében előfordul egy vagy több nyelvújítás.
2. A nyelv megváltoztatásának korszaka, illetve az a mozgalom, amelynek során ez a folyamat végbemegy.
A magyar nyelvújítás vezető alakja volt Kazinczy Ferenc. A görög nyelv történetében az 1980-as években volt nyelvújítás. A törököknél a nyelvújítás az 1920-as években zajlott.
