Karácsonyi vásár

Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

„Vegyes” változatai közötti eltérés szó jelentése

 
 
(Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 
   
 
   
 +
<div class="melleknev">
 +
 
== vegyes (melléknév) ==
 
== vegyes (melléknév) ==
  
[[Image:vegyes.jpg|right|frame]]
+
[[Image:Bekever02.jpg|right|frame]]
'''1.''' különböző fajtákból álló, vagy különböző részekből összetett; kevert.
+
'''1.''' '''Többféle összekevert'''; különböző fajtákból álló, vagy különböző részekből összetett (dolog, anyag).
 +
 
 +
''A salátát '''vegyes''' zöldségekből készítettük. A '''vegyes''' közönség között voltak hozzáértők, és voltak egyszerű érdeklődők is.''
 +
 
 +
 
 +
'''2.''' '''Egymásnak ellentmondó''', kavargóan sokféle.
  
''Nagyon '''vegyes''' érzelmei voltak a régi barátja iránt.''
+
''A lánynak nagyon '''vegyes''' érzelmei voltak a régi barátja iránt. Az új film '''vegyes''' kritikákat kapott.''
  
  
 
'''Eredet''' [''vegyes'' < [[vegy]] + [[as|-es (melléknévképző)]]]
 
'''Eredet''' [''vegyes'' < [[vegy]] + [[as|-es (melléknévképző)]]]
 +
 +
 +
</div>

A lap jelenlegi, 2026. január 12., 20:13-kori változata

vegyes (melléknév)

Bekever02.jpg

1. Többféle összekevert; különböző fajtákból álló, vagy különböző részekből összetett (dolog, anyag).

A salátát vegyes zöldségekből készítettük. A vegyes közönség között voltak hozzáértők, és voltak egyszerű érdeklődők is.


2. Egymásnak ellentmondó, kavargóan sokféle.

A lánynak nagyon vegyes érzelmei voltak a régi barátja iránt. Az új film vegyes kritikákat kapott.


Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.



Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még -2 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótár.hu-ban érheted el.

 WikiSzótár.hu előfizetés





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)